Tedd a helyére a spiritualitást önmagadban!

Mit jelent számodra a spiritualitás?

Mit jelent neked az, hogy a lelkiségedet éled?

Valóban örömöt hoz az életedbe és ki tudsz benne teljesedni? Vagy inkább csak kifogásként használod a félelmeid eltakarására, és a valódi életfeladatod betöltése előli menekülésre? Te hogyan éled meg? Mire használod?

Mára már nagyon sok téves hitrendszer tapad a spiritualitás fogalmához. A kollektív és egyéni tudatmezőben egyaránt. Ami az eredeti magasztosságát és tisztaságát lehúzza sokszor, és azt eredményezheti, hogy nem felemelő, építő és megkönnyítő része lesz az életednek, hanem éppen ellenkezője. Mit értek ezalatt?

Figyeld meg őszintén, hogy a következő felsorolásból ismerős neked valamelyik?

→ A spiritualitást a nehéz érzéseid elől való elmenekülésre használod.

→ A spiritualitást érzelmi szükségleteid tudatos, vagy leginkább tudattalan kielégítésére használod.

→ A spiritualitást önmagaddal, vagy egy kellemetlen, nehéz élethelyzettel való szembenézés elkerülésére használod.

→ A spiritualitással egyfajta felsőbbrendűséget építesz , amellyel mások fölé helyezheted magad.

Nem, nem a spiritualitással van a valódi probléma szerintem, hanem ahogyan éled, értelmezed, „használod” néha.

Ha nincs a helyén benned, akkor könnyen belefuthatsz abba, hogy az életedért való felelősségvállalás helyett inkább magasztos eszmékbe kapaszkodsz, és várod a megmentésedet, ami nem fog bekövetkezni anélkül, hogy saját erődet felfedezd és merd élni.

Könnyen belefuthatsz abba, hogy sebeidet nyalogatva örök áldozatként találod magad újra és újra, és nem érted, hogy mi benned a hiba, miért nem becsülnek, értékelnek és szeretnek úgy, ahogy megérdemelnéd.

Mint minden ön-fejlődés és lelki út, ezek rendbetétele is először önmagadban kezdődik, belőled indul ki. Amikor a spiritualitásodat a helyére emeled belül, akkor az életed (nagy) kérdései is elkezdenek szépen sorban válaszra lelni benned.

Belülről érezni és tudni fogod, hogy hogyan és mit szeretnél a leginkább, szívből.

Hogyan tudod a tehetséged, képességed a leginkább kibontani, elkezdeni élni és adni vele, általa a világnak úgy, hogy mindenki (te is!) jól érezd magad benne és még több energiád legyen adni.

Hogyan tudod az ERŐ-det élni úgy, hogy nyertes-nyertes helyzeteket teremts. Vagyis, te sem rendeled alá magad folyton-folyvást minden vélt vagy valós, kívülről vagy belülről feléd megjelenő elvárásnak.

És megtanulsz elfogadni is, nem csak adni.

Valamint nemet mondani, ha a szíved épp azt súgja. Bűntudat nélkül. Mert már egyre inkább megtapasztalod, hogy így sokkal több örömmel, segítő erővel, lélek-jelenléttel tudsz ott lenni magad mellett, a családod, szeretteid, és a világ számára.

És egyre inkább oldódik fel benned az az érzés, hogy az élet elmegy melletted és te kimaradsz belőle.