Beszélgetek veletek. Hallgatlak benneteket. 2 – A „magadat miért hagyod ki?” téma

Ahogyan beszéltek az élethelyzetetekről és problémáitokról, az egyik nagyon gyakran megjelenő jelenség az, ahogyan önmagatokra néztek, vagyis ahogyan látjátok magatokat benne.

Egyrészt van a magasfokú érzékenységetek, amit jelenleg hátrányként éltek meg, mert lefáraszt és kimerít az, hogy átveszitek mások rezgését, hangulatát, és nagyon mélyen dolgozzátok fel, így is segítve a másik embert a nehéz érzései, érzelmei feloldásában. Vagyis nagyon érzékenyen megérint benneteket az, ahogyan másokkal vagytok.

Ehhez képest, amikor önmagatokról beszéltek, ezt az adottságotokat önmagatok felé mintha teljesen elfelejnétek. Szinte egyik pillanatról a másikra eltűnik az együttérzés és a támogatókészség, és helyére legtöbbször az elvárások és megítélések, vagyis az önostorozás lép.

Pedig az az érzékenység, amivel mások felé tudtok fordulni, önmagatok felé is éppenúgy működik, működhetne. Ha megengednéd magadnak. Ha nem tartanád önzőségnek, hogy önmagaddal is foglalkozz. Ha nem sorolnád legtöbbször mindenki más érdekeit a sajátod elé.

Tehát a lelki érzékenységetek nem csak azt jelenti, hogy befogadni tudtok; nem csak azt jelenti, hogy kifelé áramoltatni tudtok mások felé, hanem azt is jelenti, hogy önmagatok felé is ugyanúgy működik mindez.

Mikor kezded el ezt az erődet önmagad javára is élni? Tudsz-e önmagaddal is együttérző lenni? El tudod-e fogadni önmagadat is, legalább annyira, amilyen elfogadással mások felé fordulsz?

Ha úgy érzed, hogy neked is van mit rendezned magadban ebben a témában, és jól jönne segítség is hozzá, beszélgessünk 30 percben és ingyenesen arról, hogy miben tudlak támogatni: SzívbőlÉlni Szemléletváltó Konzultáció>>>

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük