AUGUSZTUSra hangolódva

1, Találd meg az Erődet

Tudod, hogy miből fakad az erőd? Érzed, hol kel életre benned a lelkesedés?

A valódi erődet nem feltétlenül ott találod, ahol szerinted lennie kell, ahol kényelmesen előkaphatod, ahol sokan és sokszor keresik, mert úgy tanították. „Légy illedelmes!” „Légy jó!” „Légy okos!” „Légy sikeres!” Megvalósíthatod ezeket, és aztán mégsem érzed magad elégedettnek, felszabadultnak, teljesnek, erődben lévőnek. Valami még mindig hiányzik…

Az erőd sokkal inkább ott találod, ahol érzed magadban a lüktetést, a véred pezsgését. Ez nem mindig egyezik a társadalmilag elvárt szerepeidnek való megfeleléssel. Az erőd ott van, ahol a valóság találkozik benned a jósággal. Ahol nem a mindenkinek és mindenáron való megfelelés és elismerésre törekvés irányít, hanem ahol felszabadulsz belül, ahol érzed, hogy megnyílik a szíved és kitágul benned a világ. EZ a Lélek vezetése, hívása az életedben.

Valószínű azonban, hogy ehhez először a legnagyobb félelmeiden, elakadásodon kell keresztül küzdened magad. A biztonságos és kényelmes korlátaidon. Ott vár rád az erőd, ahol elkezdesz izgatott lenni, lámpalázas, vagy dühös, vagy nagyon fáj. De mégis érzed, hogy az út a nehéz érzésen keresztül vezet(ne).

Igen, bátorság kell hozzá. Nagy. Így fedezed fel, hogy van erőd. Több, mint gondoltad volna. Annyi mindig megvan, amennyi a következő lépés megtételéhez kell, ha elszántad magad. És elindulsz a felfedező útra. Az új, az eddig rejtett éned, a talán magad által sem nagyon ismert oldalad felvállalásához. És ahogy éled, azáltal egyre jobban megismerheted, és a részeddé, az életed részévé teheted egy új minőségedet. Élővé teszed ezt az energiát, erőt azzal, hogy van bátorságod megélni. És idővel, ha úgy döntesz, a természetes részeddé válik. Hogy általa egy magasabb szinten, teljesebben élj tovább.  

Neked mi most a legnagyobb elakadásod? Ha foglalkozol vele, ott új erődre találhatsz rá. Ez lehet a kreativitás, lehet szónoki képesség, lehet vezetői képesség, lehet mély együttérzés másokkal, lehet önzetlen segíteni akarás, lehet izgalmas felfedezések megélése. És még ezerféle más. Téged mi hív most? Hol lépheted át a korlátaidat, mert már nagyon feszítenek? Mire van szükséged hozzá? Minden válasz ott van benned…

2, Ismerd meg, tanuld meg, és urald az erődet

Mert nem elég felfedezni, hogy hol van, és miben áll a valódi erőd. Ez az első és igazán izgalmas lépés. De aztán ezt az új energiát meg is kell tudni tartani. A hétköznapokban is működtetni. Vagyis fel kell fedezned, hogy működsz általa, vele a a különböző élethelyzetekben.

Türelem, nyitottság, felelősségvállalás, kalandra készség kell hozzá. Meg a hibázásra való hajlandóság. Most ismerkedsz egy új erőddel, természetes, hogy nem megy minden elsőre flottul. Becsúszhatnak kisebb-nagyobb bakik, konfliktusok, nehezebb helyzetek. Ez a tudásnak az ára.

Keress társakat az úton. Akikkel együtt könnyebb haladni. Vagy segítőket, akik már valamivel előrébb járnak hozzád képest, és lerövidíthetik, megkönnyíthetik a tapasztalataikkal a te utad. Vagy egyszerűen, ha tudsz már annyira megbízni magadban, akkor kapcsolódj belső bölcsességedhez és kérd a szándékod által, hogy vezessen téged ezen a tapasztaláson keresztül. Az új erőd, minőséged megismerésében.

Hogy a végén uralni tudd ezt az energiát, erőt magadban. A magad és minden érintett legfőbb javára.

3, Legyél kíváncsi, nyitott! Engedd szabadjára a gyermeki éned

Sokszor nem kell a legnagyobb dologra gondolni, amikor az erőt, az élet pezsgését keressük magunkban, a napjainkban.

Sokszor ez el van rejtve a gyermeki énünk meg nem élt, és ezáltal bennünk ragadt érzelmi szükségleteiben. Figyeljenek rá. Fogadják el olyannak, amilyen. Szeressék.

A benned élő gyermekhez kapcsolódni olyan érzés lehet, mint saját magad elég jó szülőjének lenni, aki engedi szabadon kibontakozni a gyermeket, miközben a közelből mindig óvja őt és figyel rá, hogy nagy hülyeséget ne csináljon.  Figyelemmel és szeretettel lenni iránta és növelni, sokkal inkább mint folyton nevelni. Figyeld csak meg: most, hogy már felnőttél és nem a szüleid gondoskodnak rólad, te hogyan bánsz önmagaddal? A vágyaiddal, a felhőtlen örömre való igényeddel, a kíváncsi kalandozásba hívó belső hangoddal? Mennyire engeded meg magadnak? Vagy inkább felnőttesen letorkolod te is önmagad?

Mert mit kíván a benned élő gyermek? Szoktad néha meghallgatni? Csak annyit kell tenned hozzá, hogy lehunyod a szemed és képzeletben meghívod magadban. Beszélgess vele. Kérdezd meg tőle, hogy hogy van? Mit szeretne? Lehet először dühös, morcos, dacos, utálatos lesz. Talán mert olyan sokáig magára volt hagyva. Sok szeretet, együttérzés, figyelem és türelem kell, hogy megnyíljon.

Ne feledd! Ebben a képzelet-játékban ő egy gyerek és te pedig a felnőtt. Felnőttként pedig te tudod őt szeretettel megnyugtatni, megnyitni, megbékíteni, óvatosan kicsalogatni rejtekhelyéről. Hogy aztán megmutassa neked önmagad játékos oldalát, a talán még nem élt vagy rég elfeledett csintalan örömöd, az ártatlanságod, a felfedező kíváncsiságod, az elevenségedet, a természetességedet. Találkozz vele! MegériJ A felszabadultság öröme vár minden ilyen találkozás legvégénJ