Lélekemelő szétesés 2. – A tudatosság hatalma

Tapasztaltad már azokat a nehéz napokat, amikor mintha minden ellened esküdött volna. Amikor egyrészt szinte semmi, de tényleg semmi erőt nem érzel magadban ahhoz, hogy ezt a napot valahogyan végigtoljad.

Hogyan tudsz ezekből a napokból mégis úgy kijönni, hogy kívül is, belül is úgy érzed, amire képes voltál, azt megtetted? Méghozzá együttérzően és támogatóan önmagaddal, és kommunikatívan  a külvilággal.

Itt elolvashatod azt a 3 lépést, amire ha figyelsz, teljesen másképp élheted meg ezeket a napokat>>>

Ebben az írásban pedig ahhoz találsz 3 lehetőséget, hogy mit tehetsz még magadért, ha nem csak egy magasabb szintű „túlélés” a célod, hanem szeretnéd ezt a lelki fejlődésed szolgálatába is állítani.

És hogy miért éri meg a befektetett idődet és energiáidat mindez?

Mert ahogyan egyre inkább a lelked vezetésére hangolod magad és így éled az életedet, tapasztalod majd, hogy mennyivel könnyedebben, felszabadultabban és több békével és harmóniával éled meg nem csak az emelkedett időszakokat, hanem az érzelmileg és mentálisan nehezebbeket is. Tudsz tenni a saját céljaidért. Tudod képviselni magad a különböző élethelyzetekben.  

Amivel még érdemes tisztában lenned, mielőtt belevágsz. Ahhoz, hogy egyáltalán idáig eljuss, a tudatos szándék egy szintje szükséges. Ami már ott van benned, hiszen most is erről olvasol:-)

A következő lépés pedig az, hogy meg is teszed azt, amiről olvasol. Hogy életté váljon ezáltal.

Mindhárom szint megélése, megvalósítása azzal indul, hogy tudatos szándékkal időt és energiát szánsz a gyakorlásra, megtapasztalásra. Innentől opcionális, hogy melyik válik be nálad leginkább, vagy éppen melyikre van szüksége a lelkednek.

1, Spontán regenerálódás, feltöltődés

Testün-lelkünk-szellemünk rendkívül intelligens. Mindig tudja, hogy mire van igazán szükségünk ahhoz, hogy harmóniában, egészségben, örömben, elégedettségben legyünk. Ha figyelünk rá, ha engedjük és megadjuk neki a teret mindehhez, akkor csodákat tehet értünk, általunk. Hogyan figyeljünk rá és működjünk együtt vele?

A legfontosabb, hogy teremtsünk csendet magunkban. És most itt leginkább az elme csendjére gondolok. Mert hiába ülsz meditációban akár örákon át, ha a fejedben ezer gondolat nyüzsög. Se feltöltődni nem tudsz, de még az is lehet, hogy igesebb lesz utána a frusztráltság miatt. Szóval nem a lótuszüléses meditációra gondolok most, hanem sokkal inkább arra, hogy a gondolataidat csendesítsd el. Nem könnyű, de nem is kivitelezhetetlenül nehéz. Egyszerűen egy más tudatállapot.

Hogyan érheted el? Kísérletezz! Nálad mi válik be a leginkább? Ha kellemes, megnyugtató zenét hallgatsz? Ha a hobbidat műveled? Kreatívan alkotsz valamit? Végül is ez is egyfajta meditáció. Csak másképp. Viszont a lényeget, hogy jelen legyél az itt és most-ban, így is megteheted.

Persze egy alap, és mégiscsak az egyik legismertebb, ráadásul nagyon könnyen és egyszerűen kivitelezhető, az a klasszikus meditáció. Vagyis amikor leülsz nyugalomban, becsukod a szemed és a légzésedre, önmagadra figyelsz. A gondolataidat pedig lehallkítod. Hogy megy ez neked a leginkább?

Kezd el azt egyre többször beletenni a napjaidba. De a nehéz, fáradt, energiátlan napokon mindenképp. Mondjuk az, hogy van benne gyakorlatod, mert nem csak ilyenkor veszed rá magad, sokat fog segíteni.

Tehát töltődj mozgással, alkotással, csenddel vagy zenével. Töltődj szépséggel, megengedés által, elfogadással és együttérzéssel önmgad felé.

2, Átalakulást támogató regenerálódás

Egy következő fokozat lehet az, hogy tudatosan elkezded felgönygyölíteni, hogy mi az, ami benned zajlik, ami éppen történik most veled.

Hallottad már azt a mondást, hogy a tested pihenésre és leállásra vágyik, hogy a lelked utolérje. Lehet, hogy történt veled valami az elmúlt napokban vagy időszakban, ami elindított benned egy mély, belső változást. És ennek a feldolgozására szüksége van az energiarendszerednek több belső figyelemre és csendre. Ezért automatikusan a külvilágban nem tudsz úgy működni, és olyan hatékonysággal lenni, mint az egyébként a normális állapotokban a meg szokott.

Vagyis az is egy opció, hogy éppen azért kell elcsendesedned, mert energetikailag történik benned vagy körülötted olyasmi, amihez teret kell adnod. Fogadnod kell az építő, átalakító, segítő energiákat. Első lépésként már az hatalmas támogatás önmagadnak, hogy egyszerűen csak engeded mindezt megtörténni, azzal, hogy lelassítasz és befelé is figyelsz, amennyire a napod ezt engedi. Nem kell tudnod, mi történik. Sokkal inkább érezned, hogy történik valami. Érted. Általad. Energetikailag.

Ez a történés, ami ezt kiváltotta, sokféle lehet, attól függően, hogy épp milyen életszakaszban, vagy milyen élethelyzetben vagy. És nem csak a fájdalmas élethelyzetek, de az örömteli és építő változások is időt és teret igényelnek, hogy beépülhessenek az életedbe, az energiarendszeredbe.

A tudatosságod által, vagyis, hogy összekapcsolod magadban, hogy ami most éppen történik benned, annak mi lehetett az előzménye, sokat segít abban, hogy minél inkább megengedd ezeket a láthatatlan és a jelen pillanatban még megmagyarázhatatlan történéseket benned.

A lényeg, hogy a lelked ilyenkor azt szeretné, hogy figyelj rá, és figyelj mi történik benned.  Néha elég ehhez annyi, hogy egydül legyél, önmagaddal. Mert igazából a teret és időt kell az együttérző figyelmed által megadni magadnak. Nagyon sok minden alakul át bennünk ilyenkor.

3, Tudatos önfeltárás

Amellett, hogy nagyon sok minden oldódik és alakul át bennünk úgy, hogy nem kell pontosan tudnunk róla, vannak olyan esetek, amikor a tudatos felsimerésekre is szükségünk van a tartós, mélyreható változáshoz.

Ilyenkor nagyon jó, ha mész az érzéseiddel és kérdéseket teszel fel önmagadnak. Például, hogy” mi történik bennem, mit érzek? Ideges vagyok, haragos, kétségbeesett, pánik van rajtam, félelem, szomorúság?”  Ha ezt felfedezted, akkor mész tovább, „mi váltotta ki ezt bennem, honnan jöhet, mi történt mostanában, kivel történt, ki vagy mi hatott rám így?” És még egy lépéssel tovább: „miért zavar ez engem? mire emlékeztet ez a helyzet, ez az érzés? mikor történt már hasonló velem?”

És így tovább, a lehetőségek és kérdések száma végtelen. Mégis hol lesz ennek vége?

Amikor teljes elcsendesedést, megnyugvást érzel magadban. Lehet elfáradtál, lehet jól kisírtad magad (szuper! de tényleg…), lehet nincs már semmi fizikai erőd, de belül béke van. És csend. És nyugalom.

Amint látod, az önfeltárás már összetettebb, és nagyobb tudatosságot igényel, ráadásul nem is ennek az írásnak a témája.  Az sem árt, ha van már egy kis tapasztalatod az önismeretről is. Egy biztos, ha minél inkább jelen vagy önmagad számára, minél inkább kérdezel önmagadtól, és minél inkább bízol magadban, hogy megkapod a válaszaidat is, annál hatékonyabban működik majd ez az önfeltárás.

A lényege, hogy figyelj magadra, legyél kíváncsi és őszinte magaddal. Figyelj az érzéseidre, mert azok a leghitelesebb vezetőid ebben. Figyelj az érzeteidre, a tested jelzéseire. Figyelj azokra az első gondolatokra, amik beugranak, és ne hessegesd el őket, hogy „jajjj, ez biztos nem!” mert ilynekor már az egód veszi át az irányítást és elkezdi a kontrollal az egész folyamatot a biztonságosnak vélt korlátaid és határaid mögé visszatolni.

Legyél nyitott önmagadra és így kezeld az önfeltárást és eztáltal ezeket a nehezebb napokat, élethelyzeteket.

Ha ebben érdekelnek még továbbiak vagy kérdéseid vannak, nézz körül a Blogomban, lehet metalálod ott az inspirációt. Ha pedig úgy érzed, eljött az ideje annak, hogy külső segítséget is bevonj a következő lépéshez, akkor kérj időpontot egy első, ingyenes konzultációra>>>