Hogyan kerülj és maradj a középpontodban, ha úgy érezd, hogy mindig és mindenkinek csak segítenél?

Mondták már neked, hogy túl érzékeny vagy? Tapasztaltad már azt, hogy az érzéseidet megkérdőjelezték vagy túlzottnak minősítették?  „Ne reagáld túl!”„Ne legyél olyan mimóza!” Hallottad már eleget ezeket? Szoktad magad indokolatlanul kimerültnek érezni, pedig nem történt más, csak épp valakivel találkoztál vagy körülötted történt valami változás?

Talán mindezek tapasztalásának eredményeként az évek során megtanultad, hogyan rejtsd el érzéseidet és érzékeléseidet. Azt is, hogy hogyan kontrolláld őket, mert nem szeretted volna, hogy mindig kilógj a sorból, mindig rád szóljanak, furcsán nézzenek rád, vagy „helyre tegyenek” miattuk. Elkezdted magadat átalakítani és visszafogni, mert azt gondoltad, hogy biztosan veled van valami gond. De legalábbis könnyebb lesz úgy az életed, ha nem akad folyton fenn valaki azon, amilyen vagy és ahogyan észleled, érzékeled a világot.

Ma már egyre köztudottabb tény, hogy az átlagnál nagyobb lelki érzékenység, és a magasfokú empátia, nem hogy nem rendellenesség, gyengeség, amit javítani kell, hanem éppen hogy egy olyan adottság, amivel ha tudsz élni, akkor teljesebbé teheted az életedet. És nem csak a magadét. A körülötted lévőkét is, akár. És a világot is.

Ehhez azonban előbb…

… magadat kell elfogadnod, felfedezned ezt az átlagtól kissé eltérő működésedet, megtalálni benne a saját helyedet, majd ezután tudsz magabiztosabban élni vele, képviselni ezt az adottságodat. Mert így már egy új alapról indulva vagy jelen saját magad számára, ezáltal a kapcsolataidban és a különböző élethelyzetekben.

Az átlagnál magasabbfokú érzékenység és empátia például azt jelenti, hogy mindent a környezetedben sokkal intenzívebben érzékelsz, majd ehhez még az is hozzájön, hogy sokkal mélyebben is foglalkozol velük magadban. Belső érzelmi világod rendkívül gazdag. Legyen szó akár csak magadról, vagy a környezeteddel való kapcsolatodról.

Ez lehet tudatos is, amikor azt veszed észre, hogy egy-egy nagyobb feszültségű helyzetet követően te még órákig azon pörögsz magadban, hogy ki mit mondott, mit érzett, jól álltad-e meg a helyed ebben az egész történetben, mit csinálhattál volna jobban, hogyan tudtál volna többet beletenni, hogy jobb kimenetele legyen, stb.

Sokszor lehet azonban az is, hogy inkább csak nagyon elfáradtnak, erőtlennek, zaklatottnak, érzelmileg túlterheltnek érzed magad, és fogalmad sincs miért. Ilyenkor általában tudattalanul kezdted el a környezetedben lévő energiákat, mint egy szivacs, beszippantani.

Az empátia azt is jelenti, hogy teljes lényeddel jelen vagy, ott vagy a helyzetekben, vagyis nem csak a tudatos, hanem a tudattalan érzésekre, érzelmekre is fogékony vagy. Magadba fogadhatod ezeket az energiákat, és szépen, magadon keresztül, alakítod át azokat.

Mire figyelj és hogyan kerülhetsz újra a középpontodba, ezekben a bizonyos helyzetekben? Van néhány alapeset, amikben lehet magadra ismersz, és hozzá ötletek, hogyan kezelheted másképp, mint eddig:

1, Maradj kapcsolatban magaddal!

Mivel nagyon könnyen, sokszor még önmagad számára is észrevétlenül , hangolódsz rá a mások energiáira, ez azt jelenti, hogy ilyenkor nem, vagy alig,  figyelsz a saját határaidra. Ezért nagyon könnyen újra és újra a másik történetében találod magadat, szinte elsodornak a helyzet- és a helyzetben lévők érzelmei, és már megint nem a saját középpontodból vagy jelen. Mi történik, ha ezt rendszeresen teszed?

Egyszercsak azt veszed észre, hogy nem a saját életedet, nem a saját céljaidat és vágyaidat éled. Ezeket kénytelen vagy, legalábbis így érzed, újra és újra elhalasztani, hiszen olyan sok támogatásra szoruló ember, helyzet van körülötted. Aminek te újra és újra nem tudsz nemet mondani.

Az okok különbözőek lehetnek, legtöbbször ráadásul csak kifogások, de itt most nem ez a fő téma.

Tehát, hogyan tudod az ilyen helyzeteket jobban kezelni? A jobban, ebben az esetben azt jelenti, hogy saját magadat sem hagyod ki a történetből.  Bármennyire is önzőnek tűnhet elsőre, nagyon fontos, hogy ne veszítsd el a kapcsolatot önmagaddal. Nem kell erődön felül, talán még kéretlenül is (!), folyton másokat megmentened! Fókuszálj a saját dolgodra. Az legyen a fő szempont. Mindenkinek megvan a saját élete, saját fejlődés története, saját kihívásai.

És itt egy érdekes szempont lép be. Vajon mi a helyzet veled? Tudod, hogy mi a te fókuszod? Mik a céljaid, vágyaid? Mik a jelen legfőbb kihívásaid? Mi történik most az életedben? Mit szeretnél élni? Mi okoz örömöt neked? Mi tölti fel energiarendszeredet? Merre haladsz?

Vajon tudod a választ ezekre a kérdésekre?  Mert a középpontba rendeződés egyik alaplépése ez. Ha ezeket, legalább nagyvonalakban, nem tudod megválaszolni, akkor természetesen sokkal könnyebb egyszercsak a másik életébe csöppenni, ahol látszólag van irány, ráadásul épp helyzet is van.

Ehhez itt egy alapkérdés, amit tégy fel magadnak minden nap, de legalábbis akkor, amikor elveszve érzed magad a mindenki más megmentésében: Mit tennék, mivel foglalkoznék akkor, ha nem folyamatosan másokról akarnék gondoskodni?

2, Soha ne akard jobban a másik jól-létét, mint amennyire ő akarja magának és hajlandó tenni is érte.

Ha azt tapasztalaod, hogy folyton csak panaszkodni jönnek hozzád, és nem történik semmi változás a másik életében, akkor ez nagyvonalakban azt jelenti, hogy lelki szemetesládának használnak.

Vagyis rád öntik a sok negatív energiát, úgy mint szomorúság, fájdalom, düh, irigység, félelem, kétségbeesés, gyűlölködés, stb. Majd szépen visszamennek addigi kis életükbe megújultan, hisz valaki (te) meghallgatta őket, talán még jól meg is vigasztalta őket, így megújult erővel folytatják ott, ahol abbahagyták.

Még ha éppen kaptak is egy-két jó tanácsot, hogy hogyan bánjanak el a negativitásukkal, viszont nem akarnak változtatni, akkor jó eséllyel minden ugyanúgy folytatódik tovább. Te pedig újra és újra használva leszel erre a változást nem segítő feloldódásra, amihez hiába teszed bele a lelkedet és minden segítő szándékodat, ha te jobban akarod mint a másik, aki nem tesz érte. Talán nem is akarja igazán.

És ha a segítséged/tanácsod nem jön be, akkor még az is lehet, hogy téged tesz majd felelőssé érte. És az is lehet, hogy te ezt még komolyan magadra is veszed. Érted ezt a lefelé húzó játszma energiát?

El kell tudnod engedni azt, hogy jobban akarod a másik jól-létét, mint amennyire ő maga akarja, és tenni tud érte.

Nem mentheted meg a másikat, ha ő még nem tart ott. Sem szándékban, sem erőben, sem tudásban. Engedned kell, hogy a saját tempójában és saját megélései szerint fejlődhessen.

És néha ehhez pont az kell, hogy elengedd a kezét. Vagyis ne akarj mindent megoldani helyette, de ha kell, légy ott támogatóan mellette, amikor elindul a valódi változás útján, és KÉRI a segítségedet.

Meg kell tanulnod, hogy akkor segíts, amikor kérik. Teljesen más megélés és tapasztalás lesz ez mindkettőtöknek!

A mindenáron segíteni akarás és megoldás helyett add a bizalmadat a másiknak. „Hiszek benned. Tudom, hogy képes vagy megtalálni a számodra megfelelő kiutat a helyzetedből.” Biztosítsd a támogatásodról. Tudasd vele, hogy mellette vagy, ha szüksége lesz rá és kéri. Akkor amikor valóban változni akar, és tesz is érte. Tudasd vele, hogy hiszel benne, és tudod, hogy képes rá.

3, Azonnali igen helyett adj magadnak időt!

Mivel alapbeállítottságod az, hogy támogass és segíts másokat, ezért szinte észre sem veszed és már be vagy vonva a másik drámájába azzal, hogy azonnal igent mondasz bármilyen segítség kérésre. Mindezt lehet, hogy még kérés nélkül is megteszed, ha úgy látod, hogy a másik szenved valamitól. Zárójelben jegyzem meg, az hogy valaki szenved, egyáltalán nem jelenti azt, hogy tényleg változtatni akar, vagy tud.

Tehát állj meg egy szusszanásra, és kérj időt. Légy jelen előbb a magad, és így, az ő számára is. Hallgasd meg, de a kérésére ne mondj azonnal, vagyis gondolkodás nélkül igent.

Mond, hogy szükséged van egy kis gondolkodási időre. Hogy egyeztesd magadban, a saját középpontodból kiindulva, a saját bölcsességed és szellemi segítőid támogatásában, vezetésében, hogy mi a legmegfelelőbb segítség, amit a másik számára adhatsz. Mert lehet, és nagyon valószínű, hogy éppen nem az, amit ő kér vagy akar.

4,  Légy te az irányító!

Elsőre biztosan félelemtesnek tűnik, de kérlek gondold át a következőt: találkozol az isemrőseiddel és felteszed a mindkettőtök számára megszokott alap társalgás indító kérdést „hogy vagy”? És mit tapasztalsz? A legtöbb esetben elindul a panaszáradat.

Elkezdődik a lelki szemetesláda effektus, mert megtörtént részedről a felhívás a keringőre, azaz „itt vagyok, öntsd rám a negatív energiáid, szabadulj meg a nehéz, nyomasztó energiáidtól”. És ki jár ezzel jól?

Hosszútávon egyikőtök sem. Ő jól kipanaszkodta/kidühöngte/kisírta magát a válladon és megkönnyebbülve folytatja ugyanúgy tovább, valódi változás nélkül. Te pedig benyelted a negatív energiákat, amiket jó esetben, ha tudatos vagy rá, akkor elkezdesz magadból kitakarítani. Ha viszont nem vagy tudatos erre, akkor azt érzed, hogy minden különösebb ok nélkül már megint erőtlen, energiátlan, motiválatlan vagy. Ráadásul már megint saját magadon kívül vagy. Mit tehetsz hát, hogy másképp alakuljon egy-egy ilyen találkozás?

Például kezdj el más kérdést feltenni: „Mi jó történt veled mostanában?” „Jó veled találkozni, mitől van ilyen jó kisugárzásod?” Mit csinálsz mostanában, hogy ilyen erőteljes kisugárzásod van/ilyen jó erőben lévőnek tűnsz?” És ekkor a másik is irányt válthat. A panaszkodás és dühöngés helyett, átgondolhatja magában azt, hogy mik az emelő, építő történések az életében.

Mi az, ami kikerülhetetlen, ha érzékenyebb, empatikus lelkiségedet magasabb szinten szeretnéd ezután élni? Mi az, ami nélkül a fenti javaslatok nem fognak működni? Az egyik a tudatosság, ami segít abban, hogy felismerd a helyzeteket és a szerepedet bennük. A másik pedig a szándékod, hogy mit kezdesz azzal, amit tapasztalsz, és amit felismertél. Például egy első lépés lehet a középpontodba való visszarendeződés, és innen jelen lenni a különböző helyzetekben, kapcsolatokban.  

Ha szeretnéd jobban megismerni érzékeny, empatikus, lelki beállítottságodat és felfedezni a benne rejlő személyes erődet, beszélgessünk arról, hogyan érheted ezt el. Foglalj időpontot a Szemléletváltó konzultációra – 30 perces és ingyenes>>

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük